2010. május 25., kedd

Csokonai Vitéz Mihály: felvilágosodás irányzatai

Csokonai Vitéz Mihály

(1773-1805)

A magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja, akinek a verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése. Beceneve: „cimbalom”: a költészet hangszerének minden húrján tudott játszani.

Élete

  • 1773-ban született Debrecenben
  • apja korán meghal, anyja művelt asszony
  • tanul Debrecenben, Kiskunhalason, Sárospatakon
  • könyveiből próbál megélni, mecénásokat keres
  • kiadja Pozsonyban a Diétai magyar múzsa c. folyóiratot (Széchényi Ferenc támogatta)
  • Komáromban megismerkedik Vajda Júliával: verseiben Lilla, szülők nem engedik a házasságot
  • egy ideig Csurgón helyettes tanár
  • bolyong az országban: meglátogatja Kazinczyt, visszatér Debrecenbe
  • kiújul tüdőbaja
  • 1805-ben tüdőgyulladást kap, belehal

Klasszicizmus

  • Filozófiai háttere: racionalizmus
  • Jellemző műfajai: eposz (vígeposz), tanmese (fabula), nevelődési regény (fejlődésregény), államregény, óda
  • Jellemzői: értelem elsődlegessége, kevés érzék a korok és helyek sajátosságai iránt, vonzódik az eszményi tájakhoz, ember felett áll az isten, nem keverik a műfajokat, hangulatokat
  • Célja: tanítás (sententia), gyönyörködtetés (pictura): erkölcs + szépség
  • Az estve (1794):
    • tanító-leíró óda
    • negatív leírás, keretes szerkezet
    • versforma: páros rímű tizenkettes
    • szerkezet:
    1. természetleírás: romlatlan természet, alkony, gyönyörködtetés
      • hangulata: „vidám melancholia”
      • eszközök: színek megjelenítése, hanghatások, megszemélyesítés, alliteráció, rokokó természetleírás
    1. tanító rész: társadalombírálat
      • az ősi egyenlőség számonkérése
      • felsorolja a társadalom bűneit, visszáságait
      • példakép: Rousseau
    1. természetleírás: gyönyörködtetés
      • Rousseau hatása
      • a társadalomból számkivetett ember a természethez menekül

Rokokó

  • Barokk túlhajtása vallási célzattól függetlenedve
  • Franciaországban kezdődik: politikailag vesztett, de jólétét és biztonságérzetét megőrző arisztokrácia stílusa
  • Egyéni boldogságvágy, idillkeresés
  • Jellemző műfajai: tündérjáték, vígeposz, dal
  • Jellemzői: kecsesség, könnyedség, játék, derűs irónia, kicsinyítés, erős zeneiség, képiség, szelíd báj, könnyed gúny
  • Példakép: anakreoni költészet
  • Képviselői még: Voltaire, Goethe
  • Csokonai tudatosan ír ilyen stílusban: nem az érzelem a döntő, hanem a tudatos formai tökéletességre való törekvés (rím, verselés)
  • Tartózkodó kérelem (1803):
    • szimultán verselés
    • tiszta rímek
    • zeneiség
    • szerelmi téma
    • alapja: „a szerelem tűz” metafora
    • érzések, kívánságok

Szentimentalizmus

  • Empirizmusból alakult ki
  • Polgárság szellemi lázadása a személyiséget gúzsba kötő feudális rend ellen
  • Jellemzői: érzelmek előtérbe állítása, lelki folyamatok, világ szubjektív értelmezése
  • Műfajok jellemzői keverednek
  • Szereplők érzelmekben gazdagok, de cselekvésre képtelenek (csak szenvedni és lemondani tudnak)
  • Képviselői még: Richardson, Rousseau, fiatal Goethe, William Blake, Kármán József
  • A reményhez (1803):
    • Lilla-románc lezárása, elbúcsúzik minden lényegestől
    • keresztrím
    • szerkezet:
    1. megszólítja a megszemélyesített reményt, dialógus helyett fájdalmas monológ
    2. tavaszi virágoskerthez hasonlítja az életét, rokokó
    3. kert téli pusztulásához hasonlítja élete sivárságát
    4. reménytelenség kiteljesedése a halálvággyal
    • 1. és 4. versszak: tartalmi és érzelmi párhuzam
    • 2. és 3. versszak: hangulati ellentét
  • A Magánossághoz (1798):
    • elégikus óda
    • új strófaszerkezet: 11-8-11-8-11-11-8-8
    • kereszt és páros rím
    • szerkezet:
    1. 1. vsz.: megszólítja a megszemélyesített magányt
    2. 2-3. vsz.: tájleírás: magány lakhelye
    3. 4-5. vsz.: ellentét-világ leírása
    4. 6-7. vsz.: magány áldásai
    5. 8-9. vsz.: poéta és magányosság jó kapcsolata
    6. 10-11. vsz.: a halál a legteljesebb magányosság, óhajtja a halált
  • A tihanyi Ekhóhoz (1803):
    • elégikus óda
    • szerkezet:
    1. 1-2. vsz.: saját élethelyzet, segélykérés
    2. 3-6. vsz.: általánosítja a problémáját
    3. 7-10. vsz.: felülkerekedik a problémán, utókorban bízik, hogy majd megérti művészetét

Népiesség

  • Jellemzői: eszménye az ember és természet összhangja
  • Hangneme: közvetlen, költői képek a népéletből
  • Nyelvezete: élőnyelvi jelleg, naiv hétköznapiság, tájszók, szólások, közmondások beépítése, egyszerű mondatformák, mindennapi beszédet imitálják
  • Költészetének második szakaszában jellemző, de fiatalon is tudatosan alkalmazza
  • Népdalok hatása érződik: virághasonlatok, virágmetaforák
  • Szegény Zsuzsi a táborozáskor:
    • helyzetdal: paraszti élet egy fájdalmas helyzetét ábrázolja
    • virágmotívumok, felkiáltások, rövid versszakok, érzelmek telítettsége
    • páros rím, hangsúlyos verselés
    • Petőfi-előzmény
  • Jövendölés az első oskoláról a Somogyban:
    • erős társadalomkritika: ország és parasztság nyomorúságos helyzete

Epikus, drámai alkotások

  • Dorottya vagyis a dámák diadala a Fársángon (1799): vígeposz eposzi kellékekkel, szatirikus hang, nyelvi humor, elítéli az idegen szokások felvételét, a pazarlást
  • Cultura vagy Pofók: dráma, idegenmajmolás kicsúfolása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók