2010. május 25., kedd

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső

(1885-1936)

A Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának képviselője. Kortársai közül elsősorban rendkívüli tehetségének virtuóz eleganciájával tűnt ki.

Élete

  • Szabadka, jómódú család
  • Bp. bölcsészkar (magyar-német szak), itt ismerkedik meg a nyugatosokkal
  • Bécs: filozófia szak, Freud tanaival megismerkedik
  • 1906: újságíró (Bácskai Hírlap, Budapesti Napló)
  • 1908-10: utazások (szerelmi élmény: Lányi Hedvig, de szakít vele, ekkor Csáth Géza hatására ital, gyógyszer, drog; 1912: Kártya c. ciklusa)
  • 1913: házasság: Harmos Ilona (Görög Ilona néven novellákat írt)
  • I.VH: nem sorozzák be; először jónak gondolta
  • 1919: Új Nemzedék napilap munkatársa, Pardon c. rovatot szerkeszti, támadta a jobboldali és a baloldali sajtó és értelmiség is (válság életében!)
  • Pesti Hírlap (anyagi biztonság, művek tömkelege), Pen Club: írók, költők világszervezete 1921-től, Mo-n első elnöke ő lesz
  • 1929: Toll c. folyóirat felkérte Ady költészetének értékelésére (halálának 10. évfordulója): Az írástudatlanok árulása c. panfletben nagyon lehúzta
  • Rák, műtét Stockholmban, ideiglenesen elveszti hangját
  • 1935: megismerkedik Radákovich Máriával, szerelem

Prózai művei

  • 1922: Nero, a véres költő – regény: saját korára utaló ítélet a társadalom felett, a tehetségtelen császárral a behízelgőket kritizálja
  • 1924: Pacsirta – regény: freudi hatás itt érvényesül először: kíméletet, fegyelmet áttörve feltör az elfojtott indulat: Vajka házaspár utálja saját gyermekét (hatalmaskodó vénlány)
  • 1925: Aranysárkány – regény: Novák Antal gimnáziumi tanár megbuktatja a lányát teherbe ejtő befolyásos tanulót → ezért megverik → Novák főbe lövi magát
  • 1925-36. Esti Kornél – novellák: laza szerkesztésű, összefogó motívum: utazás, Esti értékrendje: emberi méltóság tökéletes tisztelete, önmaga megvalósítása; ír az anyanyelv ápolásának fontosságáról is

Édes Anna

  • Kosztolányi nagy regényeinek sorában az utolsó.
  • Keletkezés:
    • 1926, Nyugat közölte folytatásokban
    • felesége ajánlotta az alapötletet; kritikai és közönségsiker
  • Műfaj: regény
  • Téma:
    • egy kettős gyilkosság, melyet a Vizy család cseléde, Édes Anna követ el
    • sokféle jelentésréteget, értelmezési lehetőséget foglal magába
    • legfőbb dilemma: Miért történt a gyilkosság?
    • kiszolgáltatottság, az egymás iránti közömbösség, a szánalom és részvét hiányának nagy problémáit feszegeti
    • úr-szolga viszony ábrázolását csak eszközként használja fel ehhez (de ez nagyon fontos motívum!)
    • írótól távol áll a politika
    • nem társadalmi kérdéseket, hanem általános emberi kérdéseket vet fel
  • Időtartam: 1919. júl. 31., tanácsköztársaság bukása – 1921. ősze; címszereplő késleltetve lép be
  • Szerkezet:
    • keretes
    • halottas imával indul (Rituale Romanum), visszatér: 19. fejezetben Moviszter is ebből idéz
    • első fejezetek: lassú, nem cselekményes
    • végén felgyorsul
    • szerkezeti részek:
      1. 1-6. fejezet: színhely bemutatása, késleltetés
      2. 7-10.: Anna megérkezése, beilleszkedés
      3. 11-14.: románc Jancsival
      4. 15-18.: menekülési lehetőség (házasság), + katasztrófa
      5. 19-20.: ítéletmondás, befejezés
    • tartópillérek: 3 pillérű, arányos, 1-1 „legendára” épülnek (szóbeszédek…)
      • 1.: történelmi pletyka (Tanácsközt. bukása, Kun Béla)
      • 10.: Anna megismerése
      • 20.: konkrét „legenda” (Kosztolányiról beszélgetnek)
  • Keret:
    • történet hátterében: huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai (Tanácsköztársaság bukása, Budapest román megszállása, Horthy bevonulása, a trianoni békeszerződés aláírása) → ez a keret
    • de nem korrajz! a cselekmény szempontjából nincs igazán jelentősége (nem kapcsolódik konkrétan a történethez)
    • a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe (úr-szolga viszony!)
    • utolsó fejezet: nem Édes Anna történetének az utójátéka, hanem a házé, a környezeté, az íróé, az ellentmondásos magyar világé (nincs változás)
  • Anna jelleme:
    • Édes név: igényli a szeretetet, Édes Anna: édesanyára asszociál
    • külső: szőke, kék szemű, vékony (nem tipikus cseléd alkat), Vizyné is csodálkozik rajta
    • finomságot sugároz, jellemében is más, mint a többi cseléd, visszahúzódó, halk szavú, becsületes, szinte észrevétlen, teljesen engedelmes
    • ellenállás nélkül tűri asszonya zsarnokoskodását (nem feltétlen pozitív tulajdonság, inkább együgyűség, nem tudja kifejezni magát, iskolázatlanság)
    • közömbössé válik: gépet csináltak belőle, rabszolga, vendégeiknek úgy mutogatják Vizyék, mint egy dísztárgyat
    • gyilkosság után sem válik ellenszenvessé: szánalom/részvét
    • jelképes értelmet kap Anna születésének dátuma: 1900. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi, melyből hiányzik a harmónia és a humánum, de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak, a brutalitás, az embertelenség.
  • Anna megérkezése előtt:
    • címszereplő késleltetve jelenik meg: augusztus 14-én lép szolgálatba, de már megérkezése előtt is minden párbeszéd körülötte forog
    • megismerjük a Vizy családot:
      • Vizy Kornél: (érdekember) elhanyagolt, lepusztult az elején, tanácsköztársaság miatt nincs munka, pénz, de szorgalmas, törekvő, osztálya érdekeit mindenáron kiszolgáló hivatalnok, csak a karrier érdekli, házassága kiüresedett, csalja feleségét
      • Vizyné: boldogtalan, üres házasság, lánya elvesztése után lett ilyen, frigid, gyerekét siratja, hisztérikus, egyedül a túlvilági lét és a cselédkérdés érdekli, nem barátságos, embertelen
    • Vizyné beszűkült és boldogtalan életében a cseléd az egyetlen partnere, minden gondolatának legfőbb oka és célja
    • húsz éves házasságának minden emléke a házában megfordult cselédekhez kötődik
    • valamennyit gyűlöli, de legjobban az éppen nála levőt
  • Beilleszkedés:
    • találkozáskor lezajló párbeszéd, a cselédkönyv adatai (termete, fogai, különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek
    • szegénység-gazdagság ellentéte, úr-szolga viszony megnyilvánulásai
    • Anna képtelen önmagát kifejezni: Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit
    • nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik: kellemetlen szag: rossz előérzet, tudat alatt gyűlik a feszültség
    • nem tudja megszokni a helyet, nem akart elszakadni az előző családtól
    • vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről: az emberi természet az állandó változások között formálódik; a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: „Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Legyen olyan, mint a többi: jó is meg rossz is.”
  • Patikárius Jancsival való kapcsolata:
    • Jancsi csak unalmát vezeti le Annán
    • Anna természetesnek veszi, hogy az úrfi el akarja csábítani, tisztában van a cselédszereppel
    • fiatalember a megilletődöttebb, s Anna az, aki végül is magához vonja az úrfit
    • szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat (keserű íz!)
    • de itt is megnyilvánul szeretethiánya, szeretet utáni vágya
  • Házasság:
    • Vizyné természetesnek veszi jelenlétét, természetesnek veszi a kényelmet, amiért nem ad semmit sem
    • Báthory kéményseprő ajánlatakor (elvenné Annát feleségül) megijed, személyesebb lesz Annával, érzelmileg zsarolja (színlelt betegség)
    • Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről, ott marad Vizyéknél
    • Vizyné állandóan attól retteg, hogy elveszíti Annát
    • túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán: a függés kölcsönös!
    • mindkettő személyisége torzul emiatt (egyre zsarnokiasabb, egyre gépiesebb, mindegyik elembertelenedik)
    • Báthory István sem igazi szeretetet ígér, hanem ki akarja használni Annát: neveletlen kamasz lányát kellene nevelnie, ellátni a háztartást → ő is érdekember
  • Gyilkosság:
    • 1920. május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el, a bál éjszakáján
    • Kosztolányi világ- és emberképének legfontosabb jellemzője, hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja.
    • bíróság elnöke is ezt emeli ki: „egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl”
    • gyilkosság oka: nem mondja ki konkrétan
    • motiválhatta:
      • szegény-gazdag ellentét
      • társadalmi alávetettség
      • (fontos Jancsi flörtje is a fiatal Moviszternével)
      • de ezek elvethetők, mivel Kosztolányi szerint az emberi kapcsolatokat, az emberi jellemet a társadalmi fordulatok nem érintik
      • bizonyíték: első fejezetek a rendszer megváltozásáról: Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz, Vizyné leveti régi, lila pongyoláját, melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára, hogy proletárasszonynak tekintsék… emberek jellemüknek megfelelően viselkednek akkor is, ha közben szerepet cserélnek
      • Anna alávetettségének tudatában volt (cselédszerep)
      • legvalószínűbb ok: bánásmód, függés személyiségromboló hatása, szeretethiány
    • a regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell Édes Anna gyilkosságáról + az olvasónak is
    • Anna egyetlen dologra vágyik: szeretetre (szeressék, és hogy ő is szerethessen), de ezt senkitől sem kapja meg: érdekemberek jelleme:
      • Apja: csinos feleségével van elfoglalva, nem törődött vele anyja korai halála után sem, a tárgyaláson is ellene szól
      • Vizyné: csak kihasználja: kezdetben várják, majd vizsgáztatják, majd dicsekedés, megszokás, végül természetes lesz (Anna helyzete romlik)
      • Ficsorék: rokoni kapcsolatukat csak felhasználják, nem foglalkoznak vele, ők is ellene szólnak, Ficsor: ingadozó, gyáva, tárgyaláson: Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre, Ficsorné szerint rossz lány volt
      • Jancsi: úri középosztály képviselője, nem hagyományőrző, Nyugat majmolása, élvezetek, bele sem gondol tetteibe, annak következményeibe, cselédek nem emberi lények
      • Druma: karrierista ügyvéd, jellegtelen, műveletlen feleséggel, nem érdeke, hogy foglalkozzon Anna ügyével, a tárgyaláson azt állította, hogy a lány egész éjjel a kést kereste, s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza
      • Báthori: csak érdekből vette volna el
    • nem tudja kifejezni önmagát, nyelvi szegénység, korlátozottság: bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: Anna haragudott rájuk, nem bírt uralkodni magán, megszidták és bosszút akart állni (ez egész történetben mindenki beszél, locsog, míg ő nem szólal meg, mindig hallgat → szavak tengerében elveszik a lényeg)
    • Moviszter mondja el Kosztolányi véleményét: mindkét fél számára embertelen az úr-cseléd kapcsolat, ahogy a cseléd egyre tökéletesebb lesz, gazda egyre zsarnokiasabb, durvább, és ez a tudatalattiban zajlik le (függés!)
    • gépként bántak vele, lelketlen bánásmód, megalázták a lányt, de Anna is gépként viselkedett, a felelősség nemcsak Vizynét terheli (függés!) (érzéseit a kettős gyilkosság során is kikapcsolta, közömbössé vált)
    • freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tana: vágyait elnyomják, gyenge öntudatban enged az erősebb akaratnak, sok apró és észrevehetetlen megaláztatás felhalmozódik a tudatalattijában, majd látszólag értelmetlenül kirobban a bál éjszakáján kimerültségében
    • Vizyné és Anna közötti függés a gyilkosság pillanatában is megnyilvánul: Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát → függésben elvesztik szabadságukat, s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja, a gyilkosság nem szabad döntés vagy választás volt
  • Moviszter szerepe, mondanivaló:
    • ő az egyetlen, aki a tárgyaláson Anna mellé áll, képviseli Kosztolányi véleményét
    • betegebb volt, mint akármelyik páciense, megértő, a humánum egyetlen képviselője, de teljesen cselekvésképtelen
    • fiatalon sikeres szívspecialista Berlinben, (↔) most munkásbiztosítóknál dolgozott
    • sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot, őrizni függetlenségét
    • nem volt se burzsoá, se kommunista, egy párt tagja sem, csak a vallásos közösségnek
    • részvétet érzett minden megalázott és megszomorított embertársa iránt
    • elveti a nagy és fellengzős eszméket
    • tudja, hogy a világ nem a tökéletesség színtere, de elfogadja így
    • hirdette irgalom, a keresztény szeretet és alázat fontosságát (így lehet úrrá lenni a világ, a történelem káoszán, a személyiség ellentmondásain, az emberi kapcsolatok zűrzavarán)
    • a legfőbb érték az Édes Annában az irgalom, a szeretet lesz, ezért kezdi latin nyelvű imával Kosztolányi művét
  • Megfilmesítés: 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók