2010. május 25., kedd

A Vörösmarty Színház története

A Vörösmarty Színház története

Fejér megye kiemelkedő kulturális intézménye a székesfehérvári Vörösmarty Színház.

A magyar nyelvű színjátszás bölcsője

  • Kőszínház megépítése előtt – fellépések a városi fogadókban
  • XVIII. század végén és a XIX. század elején – főleg németajkú színtársulatok
  • 1813. október – első magyar színtársulás – Kultsár István pest-budai társulata (8 napig játszott itt; következő év tavaszán és őszén már egy-egy hónapot töltöttek itt: 47 este, valamennyi színjátéktípus)
  • A társulat feloszlása után → Fejér megye közönsége közadakozásból → „Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat” (1818-1837) otthona a Kossuth utcai Győry-ház (A ház egyik felében a Pelikán fogadó, a másikban a „theatrum szálája” helyezkedett el, ahol egyébként már 1790-től kezdve tartottak színielőadásokat. A hatalmas terem – amely 1873 augusztusában összedőlt – egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet.)
  • A vármegye sokrétűen pártolta a színjátszást:
    • átvállalta az igazgatás anyagi terheit
    • ingyenesen a társulat rendelkezésére bocsátotta a Pelikán fogadó nagytermét és biztosította a színészek elszállásolását a Bajzáth-házban
    • a Pelikán nagytermét pedig nagyrészt adományokból és felajánlásokból alakították át színházzá
  • Színjátszás fontos szerepe a nyelvművelésben:
        • Az első hónapok után, amikor a vándorszínészet Kotzebue-ra és a vígjátékokra épített átlagműsorát játszották, egyértelműen a vitézi játékok és a szomorújátékok irányába mozdították el a repertoárt, melyet a magyar tematika és az eredetiség szempontjait igyekeztek érvényesíteni.
        • Műsorukra mihamar felkerültek a kortárs témájú művek (máshol már cenzúra tiltotta művek, amelyeket aztán a társulat nagy sikerrel játszott más városokban, köztük Pest-Budán is.)
  • Színház további jelentőségei:
    • budai színészet válsága idején helyet adott a magyar Tháliának
    • foglalkoztatta Kántornét, Dérynét, Szentpétery Zsigmondot, Lendvainét, útnak indította Laborfalvy Rózát és számos más nagy színészünket
    • Győry-ház színpadán mutatták be az új magyar drámairodalom első jelentős alkotásait.
  • Különösen Kisfaludy Károly (a romantika első nemzedékének vezére) műveit játszották igen nagy sikerrel:
        • A tatárok Magyarországon
        • Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele
        • Stibor vajda
        • A kérők
        • A pártütők
    • Kisfaludy drámáinak, vígjátékainak és történelmi tragédiáinak jelentőségei:
        • magyar nyelv
        • nemzeti érzés és hazaszeretet
  • Nagy szerepe volt a fehérvári társulatnak a világ legnagyobb klasszikus drámaírója, William Shakespeare drámáinak magyar nyelven való bemutatásában is:
        • Hamlet
        • Macbeth
        • Makrancos hölgy
  • 1842/43-as évad: Petőfi vándorszínész - Fehérvárott is játszó Szabó-társulatnál.
    • A költő a „Párisi naplopó”-ban lépett először színre, Borostyán művésznéven.

Emeljünk templomot Tháliának!

  • Az 1860-ban alakult „Színészpártoló Társaság”
    • önálló kőszínház építését szorgalmazta
      • ennek alapkövét 1872. augusztus 8-án rakták le
        • tervezői a kor ismert színházépítői, Koch és Skalniczky voltak
  • Az új színház 1874. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit
    • Az avatási ünnepségen
      • a Kisfaludy Társaságot Jókai Mór és Gyulai Pál,
      • a Tudományos Akadémiát pedig Arany László és Pulszky Ferenc képviselte.
      • Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvy Róza mondta el
      • az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be.
  • A fehérvári színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel:
        • Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi.
        • Korunk színésznemzedékének tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat a fehérvári színházban
        • 1913 óta viseli Vörösmarty nevét.
  • A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett.
    • Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat
      • 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit
      • ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be:
        • Vörösmarty Csongor és Tündéjét Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében. Az ördögfiókákat Garas Dezső, Gellei Kornél és Horváth József alakította, a további szereplők között Major Tamás, Ungváry László és Szirtes Ádám nevét is megtaláljuk.
  • Az elmúlt 40 évben színpadtechnika, az elektromos hálózat elavult, az épület állaga leromlott, így elkerülhetetlenné vált a felújítása:
    • 2004 nyarán kezdődött meg a teljes felújítás és átépítés
    • vadonatúj teátrum
    • régi színházból csak a külső főfalak maradtak meg
    • A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották:
      • a nézőtér visszakapta színházi jellegét
        • megszűnt az erkély, helyette páholyok
      • légkondicionáló
      • csúcstechnikát építettek be a színpadra is:
        • új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók
        • a korábbi egyszerű forgószínpadot gyűrűs forgószínpad váltotta fel (ami azt jelenti, hogy a forgó közepe és gyűrűje egymástól függetlenül is mozgatható)
        • 36 tagból álló díszletmozgató kocsi

Önálló utakon

  • Az 1962. évi alapító okirat nem színháznak, hanem „színházi célú művelődési intézménynek” nevezi a város színházát
  • De a közönség, a színházi emberek, a sajtó sohasem nevezte másként, mindig színháznak, ahogy az épület homlokzatán is ez áll: Vörösmarty Színház.
  • A csak befogadó színházként működő fehérvári teátrum évtizedekig nem rendelkezett önálló társulattal.
  • 1983-tól kezdődően azonban mind határozottabban kezdett törekedni az önállóságra, életre keltve megannyi kitűnő darabot, megteremtve ezzel a fehérvári színházi műhelyt, a saját arculatú alkotó munkát.
  • Eleinte csak egy-egy bemutatóra szerződtettek színművészeket,
    • de 1995 júniusában a városi önkormányzat lehetővé tette, hogy tíz fiatal színésszel (Brunner Márta, Fehér Adrienn, Horkay Péter, Németh Attila, Szabó P. Szilveszter, Szomor György, Tihanyi Lívia, Várfi Sándor, Zakariás Éva, Závodszky Noémi) létrejöjjön a színház társulatának magja.
    • Ez a névsor 1997-ben tovább bővült: a Vörösmarty Színházhoz szerződött Kállay Ilona és Szabó Gyula
    • a társulat azóta is folyamatosan és változik, évadról-évadra egyre tekintélyesebb méretű társulat adja elő a színműveket és az előző évadok legnagyobb sikereit
  • 2008 augusztusától a színház igazgatója Vasvári Csaba (előtte Szurdi Miklós volt). Jelentős változásokat hozott a társulat életében: több régi tagtól (Brunner Márta, Zakariás Éva, Fehér Adrienn, Gulyás Hermann Sándor, Kovács Zoltán, Csizmadia Ildikó, Zsurzs Kati) vendégművésztől (Szabó Győző) és a teljes 12 tagú tánckartól kell megválniuk a jövő évadtól.
  • A fehérvári közönség az új évadban is találkozhat majd néhány régi kedvencével: a teátrumnál marad Závodszky Noémi, Bata János, Budaházy Árpád, Kozáry Ferenc, Váradi Eszter Sára, Keller János, Incze Ildikó és Száraz Dénes.
  • Jelenleg műsoron lévő darabok:
Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Rendszeres olvasók